November 30.
Fehérek – Pirosak 6:5Fehérek: B. Zoli, Szegi(1), Benő(2), Endre(1), Robi, Lali(2)
Pirosak: Árpi bá(1), Gergő(1), Attila, Benji, Peti(1), G. Zsolti(2)
Ezen a keddi estén a jelenleg ideiglenes státusszal rendelkező Petya volt az egyetlen szurkoló a sükösdi csarnokban, a többiekkel együtt ő is izgatottan várta a választás pillanatait. Ezúttal úgy alakult, hogy a legnagyobb rutinnal rendelkező barátaink dönthettek a csapatok összetételéről, Zoli és Árpi bá kiváló érzékkel választott a jobbnál jobb játékosok között. Tökéletes munkájukat bő egy órával később a végeredmény is igazolta, hiszen mindvégig kiegyenlített küzdelem folyt a pályán.
Mindkét csapat lendületesen kezdte az összecsapást, azonban az első percekben egyik oldalon sem örülhettek gólnak. Azonban a kispadon kezdő Szegi Zoli érkezett
a pályára , aki azonnal igazolta is, hogy miért számít még mindig a bajai kispályás focitársadalom egyik legfényesebb csillagának. Egy jobb oldali támadás végén óriási bombagóllal szerezte meg a vezetést a Fehérek számára. 1:0
Endre minden bizonnyal megirigyelte Zoli találatát,hiszen nem sokkal később a félpályáról indított el egy' rakétát 'az ellenfél kapujába, így sokáig emlékezetes góllal köszöntötte fel saját magát névnapja alkalmából. 2:0
Ekkor azt gondolhattuk, hogy az ünnepelt itt meg sem áll majd hat-hét találatig, azonban a Piros csapat más forgatókönyvet írt. Támadó és 'okos 'futballal pillanatok alatt egyenlítettek, sőt a vezetést is megszerezték. 2:3
Ezt követően felváltva estek a gólok, egyik fél sem engedte el a másikat. A végig izgalmas összecsapást egyedül Attila bokasérülése árnyékolta be, ezúton is gyors gyógyulást kívánunk Attilának!
Az utolsó percek kezdetén 5:5 állt az eredményjelző táblán, ekkor érkezett egy bekiáltás:"aki most rúg egyet,az nyeri"!Így tehát az utolsó találat döntött a győztes kilétéről, amit ezúttal a fehéreknek sikerült bevinni. Benő közelről lőtt a kapuba, ezzel a Fehérek 6:5-re megnyerték a kiélezett összecsapást. Kiváló mérkőzés volt, melynek végén minden egyes játékos megérdemelhette a vállveregetést.
A csarnokból kilépve Endre megjegyezte, hogy ez az idei ősz utolsó estéje. Nem is késett G. Zsolti megfelelő válasza, amivel némi italozásra biztatta a társaságot a különleges esemény kapcsán. Zsolti nyitott kapukat döngetett, így néhány perc múlva már az Akác egyik asztalánál koccinthattunk Endre névnapjára és a szilveszteri ünnepi futball részleteit is megbeszéltük. A tervek szerint december 28-án lesz a nagy nap, ami után természetesen a megterített asztal mellett is találkozhatunk. A beszélgetést és a tervezgetést Attila rögtönzött vacsorája mellett tehettük meg, pillanatok alatt jelentős mennyiségű kenyér és fokhagymás-paprikás tejföl paradicsommal csillapította az éhes gyomrokat. A csattanó a végére maradt, amikor is az Unicummal elfogyasztott János-áldást követően az ünnepelt kérésére és a környékben lakók legnagyobb örömére az utcán énekeltük el a Szózatot. Emlékezetes pillanatok voltak, az egyszer biztos.Köszönjük Endre (és Attila).
Jövő kedden Veletek, ugyanitt!