
Október 18.
Piros - Fehér 3:13
Pirosak: B. Zoli, Sz. Zoli (1), B. Zsolti (2), Lali, Gy. Petya, Kovi, Robi
Fehérek: Árpád, G. Zsolti, Benő (3), Peti (2), Endre (1), Attila (4), Gergő (3)
Lelátó: Pista bácsi, Pisti, Gabi
Balogh Zoli 75. szülinapja tiszteletére gyülekeztünk szép számmal ezen a kedden (még ha nem is játszott mindenki, de egy fő kivételével teljes létszámban megjelentünk a csarnokban).
Mivel vacsorával is készült Zoli, így a bajai alakulat már öt óra után megjelent a rendezvény helyszínén, ezúttal Árpádéknál, ahol némi alapozás közben a választást is lebonyolították. A csapatkép elkészítése (elsőre sikerült!!! 😀) és az ünnepeltet éltető csatakiáltások (75! vs. Hajrá 80!) után a 2-2 cserével rendelkező csapatok megkezdték a derbyt. Zoli, elmondása szerint a „játékra” helyezte a hangsúlyt a választáskor a gyorsasággal szemben. Ez 2:2-es állásig működött is, hasonló helyzetmennyiséget hoztak össze a papíron is kiegyenlített erőkkel felálló csapatok. Ami viszont ezután következett, az ritkaságszámba megy a Keddi focik történelmében is. A Fehéreknél valami bekattant és gyakorlatilag innentől kezdve lehengerelték a hősiesen próbálkozó, de gólképtelen és sokszor megzavarodott védelmet produkáló ellenfelet. Igaz, ehhez valószínűleg hozzájárult az is, hogy Robi sérülés miatt kiállni kényszerült. A Fehérek viszont, a kettős cserék ellenére is, bármilyen felállással kibillenthetetlenek maradtak a jól elkapott ritmusukból és sorra szerezték a gólokat. A játékból mindenki és minden fronton kivette a részét. Említésre méltó a sok kihagyás után visszatérő Attila hasznos és harcias játéka, góljai, valamint Endre szintén nem mindennapi lelkes és konstruktív jelenléte a pályán, minek eredménye gólban és gólpasszban is megmutatkozott. Bár a Pirosak találatai is mind szépségdíjasok voltak, de kevés volt belőlük. Pontosan tízzel kevesebb, mint amennyi a végére összejött a másik oldalon. Balogh Zoli biztosan nem ilyen szülinapi köszöntőt várt ettől a meccstől, de ez most így alakult. Egyet kijelenthetünk: a közönség nem hiába váltott jegyet erre a gólzáporos mérkőzésre! A lefújás után Pisti invitálta meg az arra igényt tartókat egy korty bodzapálinkára, majd megindultunk Árpádékhoz a harmadik félidőre, immár Tamási Józsival kiegészülve.
A vietnámi vodkával való koccintás után köszöntöttük Zolit, majd Gergő és Pista bácsi is mondott néhány ünnepi gondolatot a vacsora előtt. A lényeg talán az volt, hogy az aktív tagok közül 75 évesen Pista bácsit kivéve senki nem játszik, játszott a csapatban. Ez mindenképpen egy új sztenderd és követendő példa mindannyiunk számára. És, mivel 75-ös tábla nincs, ezért hajrá 80!
Sajnos nem csak ünnepi gondolatoknak jutott hely ezen az estén. Gergő tájékoztatta a társaságot arról, hogy az elszállt energiaárak miatt a tornacsarnok fenntartója úgy döntött, hogy november 1-ével bezárják a csarnokot a fűtési szezon végéig, mert nem tudják vállalni az üzemeltetés költségeit. Ez praktikusan azt jelenti számunkra, hogy egy jó darabig a jövő keddi foci lesz ott az utolsó. Abban maradtunk, hogy mindenki próbál alternatív lehetőséget keresni, és jövő kedden megbeszéljük, hogy hogyan tovább. Nem lenne jó egy, a covid időszakhoz hasonló hosszú kényszerpihenő…
A vacsora is a távol-keleti vonalat vitte tovább, egy kiváló vietnámi beütésű gombás disznópörkölttel lepett meg minket Zoli, amit nem hagyományos módon szintén vietnámi gombás rizzsel fogyasztottunk jóízűen. Mellé nem volt hiány finom sörökből és borokból sem. A lehangoló hír ellenére is jó hangulatban telt az este, jó beszélgetésekkel és sztorizásokkal. Mivel a bajaiak közül senki nem vállalta erre az estére a sofőr szerepét, így még egy illusztris vendég tette tiszteletét a buli végén Hosszú Pisti személyében, aki volt olyan rendes, hogy kisbusszal bevállalta a bajaiak visszfuvarját.
Köszönjük még egyszer Zolinak a meghívást (Isten éltessen!), Árpádnak a hely biztosítását! Jól éreztük magunkat!
„Jövő héten (még) veletek, ugyanitt!” Hajrá Keddi foci!






